Áramszünetben is működhet a napelemes rendszer – ha energiatárolóval és szigetüzemi leválasztással épül

Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) – szakcikk

A G7 2026. július 31-i írása helytállóan mutat rá arra, hogy a hazai lakossági napelemes rendszerek túlnyomó többsége áramszünet idején nem képes ellátni a háztartást. A cikk ugyanakkor egy fontos ponton kiegészítésre szorul: ez nem a napenergia technológiai korlátja, hanem a meglévő magyarországi rendszerállomány kialakításának következménye. A ma elérhető, energiatárolóval szerelt korszerű rendszerek – megfelelő műszaki kialakítás és szabályos engedélyeztetés mellett – áramszünet esetén is képesek villamos energiát biztosítani, nemcsak családi házaknak, hanem ipari üzemeknek és közösségi épületeknek is.

Miért áll le a hagyományos háztartási méretű kiserőmű áramszünetben?

A háztartási méretű kiserőmű (HMKE) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) 3. §-ának értelmező rendelkezései szerint olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó villamosenergia-termelő berendezés, amelynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t. A HMKE-k döntő része hálózatkövető (hálózatvezérelt) inverterrel épült: a berendezés a közcélú hálózat feszültség- és frekvenciajeléhez szinkronizálja magát, és ha ez a jel megszűnik, automatikusan leválik, majd leáll.

Ez nem hiba, hanem szándékolt védelmi funkció. Az úgynevezett anti-islanding (szigetüzem-védelmi) követelmény célja, hogy feszültségmentesített közcélú hálózaton – ahol jellemzően hálózatszerelők dolgoznak – semmilyen fogyasztói oldali termelő ne juttathasson vissza feszültséget. Az elosztói engedélyesek ezért kizárólag tanúsított, a vonatkozó szabványi követelményeknek (az MSZ EN 50549-1 szabványcsalád) megfelelő invertereket engednek a hálózatra kapcsolni; a részletes műszaki követelményeket az Elosztói Szabályzat 6/B. számú melléklete tartalmazza.

A leválasztás következménye viszont az, hogy tároló és megfelelő átkapcsolási megoldás hiányában a napelem termelése áramszünet alatt akkor sem használható fel közvetlenül, ha közben süt a nap.

Szigetüzem, backup, hibrid üzem – a fogalmak szétválasztása

A közbeszédben gyakran összemosódik három, műszakilag és szabályozásilag eltérő üzemmód:

▪ Tiszta szigetüzem (off-grid): a rendszer egyáltalán nem csatlakozik a közcélú hálózathoz. A Vet. fogalomrendszerében ez olyan üzemállapot, amelyben a termelés és a felhasználás a villamosenergia-rendszertől függetlenül, azzal össze nem kapcsolva történik.

▪ Hálózatra csatlakozó rendszer tartalékellátással (backup / EPS üzemmód): a rendszer üzemszerűen a hálózattal párhuzamosan működik, hálózatkimaradás esetén azonban egy fizikai leválasztó eszköz galvanikusan elválasztja a belső hálózatot a közcélú hálózattól, és a hibrid inverter az energiatárolóból, illetve a napelemek termeléséből tovább látja el a kijelölt fogyasztói köröket.

▪ Hibrid üzem: a fenti két állapot közötti automatikus, jellemzően néhány ezredmásodperces átkapcsolás.

A gyakorlatban a lakossági, intézményi és ipari felhasználók számára a második megoldás releváns. Ehhez három elem együttes megléte szükséges: hibrid (backup kimenettel rendelkező) inverter, megfelelően méretezett energiatároló, valamint a szigetüzemi leválasztást biztosító villamos hálózati kialakítás – gyártótól függően külön leválasztó egységgel vagy az inverterbe integrált megoldással.

Mit tilt és mit tesz lehetővé a hatályos szabályozás?

Fontos a pontos megfogalmazás: a hatályos előírások azt tiltják – és a jövőben is tiltani fogják –, hogy a HMKE a közcélú hálózattal vagy annak bármely leválasztott részével együtt, nem szándékolt szigetüzemben működjön. Ez élet- és balesetvédelmi követelmény, amelynek fenntartása szakmailag indokolt.

Ami megváltozott, az a szabályosan leválasztott tartalékellátás megítélése. Korábban az elosztói gyakorlatban nem volt egységes műszaki és engedélyezési keret a backup/EPS funkcióra, ezért a hardveresen erre alkalmas inverterek e képességét jellemzően nem lehetett kihasználni. A villamosenergia-szabályozás és a kapcsolódó műszaki üzemi előírások 2025-ben lezajlott módosításai nyomán a fogyasztói oldali energiatárolók, a hibrid inverterek és a backup funkcióval rendelkező rendszerek engedélyezési útja tisztázottá vált. Ma tehát nem a technológia és nem is a jogszabály zárja ki az áramszünet alatti ellátást, hanem az, hogy a meglévő rendszerállomány jelentős része nem ilyen kialakítású.

Az engedélyeztetés a HMKE-eljárás megszokott lépéseit követi, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és a végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet, valamint az Elosztói Szabályzat alapján: igénybejelentés az illetékes elosztói engedélyeshez, a műszaki-gazdasági tájékoztató kiadása, csatlakozási tervdokumentáció készíttetése kamarai regisztrációval rendelkező villamos tervezővel, hálózati csatlakozási szerződés megkötése, kivitelezés, készre jelentés és üzembe helyezés. Meglévő, energiatárolóval már rendelkező rendszer esetén a backup funkció utólag is kiépíthető, de ez új igénybejelentést, új csatlakozási tervet és új készre jelentést igényel.

Nemcsak háztartások: ipari üzemek és közösségi épületek

A tartalékellátás logikája méretfüggetlen. Ipari üzemeknél a technológiai leállások, az indulási és újraindítási veszteségek, a hűtött vagy szabályozott környezetet igénylő folyamatok kiesése jelentős közvetlen kárt okoz; ezek elkerülésére ma jellemzően dízel aggregátorokat tartanak fenn. A napelemes termelés és a telepített energiatároló együttesen ugyanezt a funkciót képes ellátni, üzemanyagköltség és helyi légszennyezés nélkül, ráadásul üzemszerűen – tehát az esetek túlnyomó részében – energiaköltséget is csökkent, illetve rugalmassági szolgáltatás nyújtására alkalmas.

Közösségi épületeknél – iskola, bölcsőde, idősotthon, háziorvosi rendelő, önkormányzati hivatal, vízmű – a szempont elsősorban nem gazdasági, hanem ellátásbiztonsági. Egy megfelelően méretezett napelem–tároló rendszer a hőségriadók és a szélsőséges időjárási események idején is működésben tarthatja a hűtést, a világítást, a hírközlést és az egészségügyi berendezéseket. A klímaváltozás miatt sűrűsödő hőhullámok és viharkárok mellett ez a képesség a helyi katasztrófavédelmi felkészültség részévé válik.

Az Otthoni Energiatároló Program szerepe

A 100 milliárd forintos keretösszegű Otthoni Energiatároló Program (OETP) pályázatonként legfeljebb 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kínál lakossági energiatároló telepítésére. Az első pályázati ütem 2026. február 2-án indult és 2026. március 15-én 17.00 órakor zárult; az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint összesen 132 ezer támogatási igény érkezett be. A második pályázati ütemet 2026. március 16-án – még megnyitása előtt – határozatlan időre felfüggesztették.

A pályázati konstrukció logikája hálózatra csatlakozó rendszerekkel számol, tiszta off-grid rendszereket nem támogat. Ez azonban éppen a fent leírt, backup/EPS képességű kialakítást teszi lehetővé: a támogatásból telepített energiatároló – a megfelelő inverterrel és leválasztó megoldással kiegészítve – alkalmassá teszi az ingatlant arra, hogy áramszünet idején a kijelölt fogyasztói körök ellátása folyamatos maradjon. Az OETP tehát nemcsak a rendszerhasználók energiaköltségét és a hálózat rugalmasságát javítja, hanem érdemi ellátásbiztonsági eszközzé is válhat több tízezer háztartásnál.

A tét: munkahelyek, energiaszuverenitás, költségvetési bevétel

A hazai napenergia-ipar a SolarPower Europe becslése szerint 2024-ben mintegy 47 ezer embernek adott munkát. Ez tervezői, kivitelezői, villanyszerelői, kereskedelmi, logisztikai és gyártói munkahelyek sokasága, döntő részben hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásoknál, az ország egész területén – tehát olyan településeken is, ahol más ipari foglalkoztató nincs. Ezek a vállalkozások a megtermelt érték után Magyarországon fizetnek adót és járulékot.

A felfüggesztett program újraindítása ezért egyszerre több szakpolitikai célt szolgál. A 132 ezer befogadott igény mögött álló családok energiaköltsége csökken és ellátásbiztonságuk javul; a villamosenergia-rendszer a lakossági tárolókapacitás révén rugalmasabbá válik, ami a déli órák termelési csúcsainak kezelését és a hálózati beruházási igény mérséklését is segíti; az importfüggőség csökkenésével nő az energiaszuverenitás; a szektor pedig megőrzi foglalkoztatási és adófizetési kapacitását. A bizonytalanság ezzel szemben szerződések felmondásához, készletek befagyásához és elbocsátásokhoz vezet – olyan kapacitások leépüléséhez, amelyek később csak lassan és drágán építhetők újjá.

2026. szeptember 9. - szerda

Forrás: Magyar Napelem Napkollektor Szövetség - mnnsz.hu