Az összefogás mérlege

Mit mutatott meg a nyári energiakrízis a napelemes és tárolós rendszerekről?

ELLÁTÁSBIZTONSÁG – SZAKMAI ELEMZÉS

Kapitány István szerint a magyarok 84 százaléka csatlakozott a villamosenergia-rendszer terhelésének mérsékléséhez. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség is a felhívás mellé állt – a tapasztalatok az Otthoni Energiatároló Program folytatása mellett szólnak.

A 2026. július végi és augusztus eleji hőhullám, valamint a Duna rendkívül alacsony vízállása a Paksi Atomerőmű termelésének töredékére csökkenésével járt, ami néhány nap alatt megsokszorozta Magyarország villamosenergia-import-igényét. A kormányzati felhívásra indult önkéntes fogyasztáscsökkentéshez a gazdasági és energetikai miniszter tájékoztatása szerint a magyarok 84 százaléka csatlakozott. A felhíváshoz a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség is csatlakozott, és tagságát, valamint a napelemes rendszert üzemeltető háztartásokat és vállalkozásokat is a fogyasztás átütemezésére kérte. A Szövetség álláspontja szerint az összefogás sikere egyúttal a rendszer szerkezeti hiányosságára is rávilágít: a nappali napenergia-többlet és az esti csúcsterhelés közötti rés ma nem tárolással, hanem drága importtal és önkéntes lemondással hidalható át. A felfüggesztett Otthoni Energiatároló Programra beérkezett 132 ezer igény háztartásonként 10 kWh-s tárolóval számolva 1,32 GWh, azaz 1 320 MWh új tárolókapacitást jelentene – ez a mennyiség kétórás kisütés mellett nagyságrendileg annyi teljesítményt tudna az esti csúcsban adni, mint amennyit az önkéntes vállalást tevő ezer nagyvállalat összesen.

1. A miniszteri bejelentés tartalma

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter 2026. augusztus 8-án, szombaton közzétett videóüzenetében példa nélkülinek nevezte, hogy felmérések szerint a magyarok 84 százaléka csatlakozott a villamosenergia-rendszer terhelésének csökkentéséhez. A miniszter tájékoztatása szerint ezer magyarországi nagyvállalat első kérésre cselekedett: átszervezte a termelését, elhalasztotta az energiaigényes munkafolyamatokat és önként vállalta fogyasztása mérséklését, aminek eredményeként a legkritikusabb időszakban több mint 500 megawattal csökkentette a felhasználását. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a tudatos energiahasználat a környezet védelmét és a közös erőforrásokkal való felelősebb gazdálkodást szolgálja, ezért a felelős hozzáállást a mindennapokban is érdemes megőrizni.

A bejelentés az önkéntes korlátozás lezárását követően hangzott el. Magyar Péter miniszterelnök 2026. augusztus 6-án este jelentette be, hogy másnaptól nincs szükség önkéntes fogyasztáscsökkentésre, a döntést pedig az enyhülő időjárással és a Duna vízgyűjtőjére érkezett csapadékkal indokolta; augusztus 7-én az állami szférában a rendkívüli otthoni munkavégzés is megszűnt, és feloldották a további korlátozásokat.

Az önkéntes vállalás mértékéről a krízis napjaiban több, egymást kiegészítő adat jelent meg. Augusztus 5-én a kormányzati tájékoztatás 837 közép- és nagyfogyasztó összesen 600 megawattot meghaladó vállalásáról szólt, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által indított Vállalkozói Energia összefogáshoz pedig néhány nap alatt csaknem 350 vállalkozás csatlakozott az ország 202 településéről, több mint 145 000 kWh csúcsidei megtakarítást vállalva. A csatlakozók 95 százaléka konkrét, a 17 és 22 óra közötti időszakra vonatkozó fogyasztáscsökkentést vállalt, átlagosan mintegy egyötödös mérséklést.

2. A Szövetség csatlakozása a felhíváshoz

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség csatlakozott a kormányzati felhíváshoz. A Szövetség a tagvállalatait, valamint a napelemes és energiatárolós rendszereket üzemeltető háztartásokat és vállalkozásokat is arra kérte, hogy a halasztható villamosenergia-fogyasztást a 17 és 22 óra közötti csúcsidőszakról a déli, magas napenergia-termelésű órákra ütemezzék át, és ahol rendelkezésre áll energiatároló, azt a nappali termelésből töltsék fel, majd az esti csúcsban használják.

A Szövetség ezt a lépést a saját, hosszabb ideje képviselt szakmai álláspontjával összhangban tette meg. Az MNNSZ 2026. augusztus 1-jén kelt, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterhez címzett nyílt levelében hét pontból álló javaslatcsomagot fogalmazott meg a hazai ellátásbiztonság növelése és az importfüggőség mérséklése érdekében. A javaslatok között szerepel a saját célra termelő erőművek szabályozott hálózati betáplálásának engedélyezése, a zárolt hálózati körzetek átlátható felülvizsgálata, a függőben lévő csatlakozási kérelmek soron kívüli elbírálása, az Otthoni Energiatároló Program folytatása, az idősávos villamosenergia-tarifa bevezetése, a lakossági telepítés egyszerűsítése és a kötelező hálózati átalakítások költségeinek mérséklése, valamint az energiatárolóval rendelkező csatlakozási pontokon a szabályozott hálózati betáplálás lehetővé tétele – utóbbi technológia-semleges módon, a napelemes rendszerhez kapcsolt és az önálló akkumulátoros tárolóra egyaránt.

3. Hogyan vettek részt a napelemes rendszerek üzemeltetői?

A fogyasztáscsökkentésben a napelemes rendszerek tulajdonosai tevékenyen részt vettek, három egymástól eltérő működési logika mentén.

3.1. Tárolóval kiegészített lakossági rendszerek

A hibrid inverterrel és akkumulátorral is felszerelt háztartási méretű kiserőművek (HMKE) a nappali termelési többletet eltárolták, és az esti csúcsban a saját fogyasztásukat abból fedezték. Rendszerszinten ez ugyanazt eredményezi, mint a fogyasztás elhagyása: a 17 és 22 óra közötti órákban ennyivel kisebb terhelés jelenik meg a hálózaton – azzal a lényeges különbséggel, hogy a háztartásnak nem kellett lemondania a komfortról vagy a klimatizálásról. Egy 10 kWh névleges kapacitású tároló önmagában alkalmas arra, hogy egy átlagos háztartás teljes esti csúcsidei villamosenergia-igényét fedezze.

Fontos ugyanakkor a korlátok pontos ismerete is. A hazai mintegy 350 ezer háztartási napelemes rendszer túlnyomó többsége hálózatkövető inverterrel működik, amely a központi hálózat feszültség- és frekvenciajelét igényli, ezért hálózatkimaradás esetén biztonsági okból lekapcsol. Szigetüzemi működésre csak a hibrid inverterrel, akkumulátorral és fizikai leválasztó berendezéssel is felszerelt rendszerek képesek, ezekből pedig jelenleg viszonylag kevés üzemel az országban.

3.2. Saját célra termelő erőművek (SCTE)

A vállalati telephelyeken működő, saját célra termelő naperőművek – különösen a telepített energiatárolóval kiegészített rendszerek – a nappali termelésükkel közvetlenül csökkentették a telephely hálózati vételezését, tárolójukkal pedig a délutáni és kora esti órákra tolták át a felhasználást. Ezek a rendszerek a hatályos szabályozás szerint a hálózatba nem, vagy csak korlátozottan táplálhatnak be, így a rendszerszintű hozzájárulásuk ma kizárólag a vételezés csökkentésén keresztül jelentkezik. Az MNNSZ nyílt levelének első pontja éppen ennek a korlátnak a feloldására irányul.

3.3. Kereskedelmi naperőművek

A hálózatra termelő, kereskedelmi célú naperőművek a hőhullám napjaiban a nappali órákban a hazai termelés meghatározó részét adták. Sajtóbeszámolók szerint 2026. augusztus 3-án délben a hazai villamosenergia-termelés 66,4 százaléka származott napelemekből, miközben a Paksi Atomerőmű a szokásos mintegy 2 000 megawatt helyett 230 megawatt körüli teljesítménnyel üzemelt.

Az egyes napelemes szegmensek hozzájárulásának pontos, elkülönített mérése ugyanakkor ma nem áll rendelkezésre: a lakossági és a saját célú termelés jelentős része az okosmérők hiányában csak becsülhető. A Szövetség álláspontja szerint ez önmagában is indokolja az intelligens fogyasztásmérés kiterjesztésének felgyorsítását, mert enélkül sem a keresletoldali válasz értékelése, sem az idősávos tarifák érdemi működtetése nem lehetséges.

4. Miért az esti csúcs a szűk keresztmetszet?

A krízis napjainak adatai egyértelműen mutatják, hogy a probléma nem a napközbeni energiahiány, hanem a napenergia-termelés visszaesését követő esti órák fedezése volt. A hazai rendszer nappal jelentős napelemes kapacitása miatt exportra is képes volt termelni, estére viszont importra szorult – éppen azokban az órákban, amikor az európai piacon a legmagasabbak az árak.

1. táblázat: A 2026. nyári energiakrízis néhány mérőszáma

Az adatok sajtóbeszámolók és nyilvános elemzések alapján, tájékoztató jelleggel. Összeállítás: Magyar Napelem Napkollektor Szövetség.

A táblázat két összefüggést tesz láthatóvá. Egyrészt az importra fordított kiadás nem egyenletesen oszlik el, hanem néhány esti órára koncentrálódik: az augusztus 4-i behozatal átlagára magasabb volt, mint az aznapi tőzsdei napi átlagár, mert az ország éppen a legdrágább órákban szorult a legnagyobb mennyiségű importra. Másrészt az önkéntes fogyasztáscsökkentés mérhető, de a teljes importszámlához képest szerény megtakarítást hozott – vagyis a viselkedésalapú beavatkozás nem helyettesíti a hiányzó műszaki kapacitást.

5. Mennyit érne a 132 ezer OETP-igény tárolókapacitása?

Az Otthoni Energiatároló Programra (2026/OETP/01) az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint mintegy 132 ezer igény érkezett be, mielőtt a második ütemet 2026. március 16-án határozatlan időre felfüggesztették. A felhívás legalább 10 kWh (±10%) névleges kapacitású, hibrid, hálózatra kapcsolt tárolót írt elő.

Ha ez a 132 ezer háztartás háztartásonként 10 kWh-s tárolót helyezne üzembe, az összesített névleges kapacitás 1 320 MWh, azaz 1,32 GWh lenne. Ez a mennyiség önmagában nagyságrendileg meghaladja a jelenleg üzemelő teljes hazai akkumulátoros tárolóparkot. Teljesítményben kifejezve az érték attól függ, hány óra alatt sütik ki a tárolókat: minél rövidebb a kisütési idő, annál nagyobb a pillanatnyi teljesítmény, de annál kevesebb ideig tart ki.

2. táblázat: 132 000 háztartás 10 kWh-s tárolójának rendszerszintű megfelelője

Az MNNSZ modellszámítása. Feltevések: 132 000 beérkezett igény, háztartásonként 10 kWh névleges kapacitás, 85% kihasználható töltöttségi tartomány és 90% körfolyamat-hatásfok. A számítás elméleti felső korlátot mutat, nem tényleges rendszerhatást.

1.ábra: A 132 ezer OETP-igényhez tartozó tárolókapacitás esti csúcsidei teljesítménye a kisütési időtartam függvényében. Ábra: Magyar Napelem Napkollektor Szövetség, 2026.

A számításnak három korlátja van, amelyeket a Szövetség kifejezetten jelez. Egyrészt a tárolók nem egyszerre és nem azonos vezérléssel működnének, ezért a valós, egyidejű teljesítmény ennél kisebb. Másrészt a lakossági tárolók ma elsősorban az önfogyasztás optimalizálását szolgálják, tehát a hatás nem hálózati betáplálásként, hanem a vételezés csökkenéseként jelentkezik – rendszerszinten ez az esti csúcsban azonos irányú, de nem azonos értékű hatás. Harmadrészt a hálózati betáplálás lehetővé tétele a hatályos szabályozás módosítását igényelné, amit a Szövetség a nyílt levelének hetedik pontjában kért.

Ezekkel a korlátokkal együtt is érvényes az összefüggés: az a tárolókapacitás, amelyre a lakossági igény már bizonyítottan megvan, nagyságrendileg akkora esti csúcsidei mozgásteret adna, mint az ezer nagyvállalat önkéntes vállalása – azzal a különbséggel, hogy automatikusan, minden nyáron, termeléskiesés és komfortveszteség nélkül működne, és nem igényelne ismételt társadalmi mozgósítást.

6. Az Otthoni Energiatároló Program jelenlegi helyzete

A programot a Kormány az 1548/2025. (XII. 11.) Korm. határozattal hozta létre; a 2026/OETP/01 azonosítójú felhívást a Nemzeti Energetikai Ügynökség Zrt. tette közzé, 100 milliárd forintos keretösszeggel, háztartásonként legfeljebb 2,5 millió forint, végül 100 százalékos intenzitású, vissza nem térítendő támogatással. A pályázatok benyújtása 2026. február 2-án indult, a második ütemet pedig 2026. március 16-án határozatlan időre felfüggesztették. A felfüggesztés feloldásáig sem új, sem megkezdett pályázat nem nyújtható be.

A beérkezett mintegy 132 ezer igény a maximális támogatási összeggel számolva a rendelkezésre álló keret többszörösét igényelné, így a keretből lényegesen kevesebb háztartás finanszírozható. A Szövetség álláspontja szerint azonban a túljelentkezés nem a program kudarcát, hanem a lakossági kereslet és a rendszerszintű igény egybeesését igazolja, és a program folytatása mellett szól.

A program a jogszabályi környezetbe is beépült: a villamos energiáról szóló törvény végrehajtási rendelete kifejezett rendelkezést tartalmaz arra az esetre, amikor az Otthoni Energiatároló Program keretében megvalósuló beruházás miatt válik szükségessé az inverter cseréje, és az új inverter névleges teljesítménye legfeljebb 1 kW-tal haladja meg a korábbit. A rendelkezés célja, hogy a műszakilag indokolt invertercsere ne járjon aránytalan elszámolási következménnyel a felhasználó számára. Ez a szabály önmagában is jelzi, hogy a program a hatályos szabályozási rendszer szerves része, nem pedig attól elkülönülő, egyszeri intézkedés.

7. A vonatkozó hatályos jogszabályi keret

7.1. Hazai szabályozás

▪ A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) – a 3. § 24. pontja határozza meg a háztartási méretű kiserőmű fogalmát (legfeljebb 50 kVA csatlakozási teljesítmény), a 3. § 57a. pontja a tárolás, a 3. § 70a. pontja a villamosenergia-tároló fogalmát. A törvény 3. § 3. pontja az aggregálást is definiálja, a 69. § pedig az elosztói szabályzat tartalmi elemei között nevesíti az elosztói rugalmassági szolgáltatásokat. Gyakorlati jelentőség: a hatályos törvény már ma is keretet ad ahhoz, hogy a lakossági és vállalati tárolók aggregálva rugalmassági szolgáltatást nyújtsanak; a korlát nem törvényi szintű, hanem a végrehajtási és az engedélyesi szabályozásban van. A törvény hatályos szövegállapota 2026. július 31-től alkalmazandó.

▪ A 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a VET végrehajtási rendelete) – a csatlakozási eljárás és a HMKE-elszámolás részletszabályai, továbbá az Otthoni Energiatároló Program keretében szükségessé váló invertercserére vonatkozó, legfeljebb 1 kW-os teljesítménynövekedést megengedő rendelkezés.

▪ A 427/2023. (IX. 13.) Korm. rendelet – az éves szaldó elszámolás kivezetése, 2023. szeptember 13-tól hatályosan. Gyakorlati jelentőség: a bruttó elszámolásra átálló háztartásoknál az önfogyasztás aránya, azaz a tárolás közvetlenül befolyásolja a megtérülést, ami az OETP tartalmi indokoltságának egyik alapja.

▪ Az 1548/2025. (XII. 11.) Korm. határozat – a lakossági energiatárolói program (OETP) jogalapja.

7.2. Uniós szabályozás

▪ Az (EU) 2019/944 irányelv – a 11. cikk a dinamikus árszabású villamosenergia-szerződéshez való jogot, a 15. cikk az aktív felhasználói státuszt szabályozza, amely a saját termelés, tárolás és rugalmassági szolgáltatás nyújtásának alapja.

▪ Az (EU) 2024/1747 rendelet és az (EU) 2024/1711 irányelv – a villamosenergia-piaci szabályozás reformja, amely többek között előírja a tagállami rugalmassági igények rendszeres felmérését és a keresletoldali válasz, valamint a tárolás ösztönzését.

▪ Az (EU) 2018/2001 irányelv és az azt módosító (EU) 2023/2413 irányelv (RED III) – engedélyezési határidők és gyorsítási területek a megújuló beruházásokhoz.

▪ Az (EU) 2021/241 rendelet – a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz kerete, amely az okosmérők és a hálózatfejlesztés hazai finanszírozásának alapja; a mérföldkövek és célok teljesítésének határnapja 2026. augusztus 31.

8. Az MNNSZ álláspontja

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség álláspontja szerint a 2026. nyári összefogás eredménye elismerést érdemel, ugyanakkor szakmailag pontosan kell értelmezni: az önkéntes fogyasztáscsökkentés áthidaló megoldás volt, nem pedig az ellátásbiztonság tartós eszköze. Ugyanaz az esti csúcsidei mozgástér, amelyet a lakosság és a vállalatok most lemondással biztosítottak, tárolókapacitással automatikusan és ismételhetően előállítható lenne.

A Szövetség ezért a következőket tartja indokoltnak:

▪ Az Otthoni Energiatároló Program második ütemének mielőbbi újraindítása, a beérkezett 132 ezer igény ütemezett kezelésével.

▪ A hálózati betáplálás technológiasemleges lehetővé tétele az energiatárolóval rendelkező csatlakozási pontokon, az elosztói engedélyesek műszaki feltételeinek teljesülése esetén.

▪ A saját célra termelő erőművek szabályozott hálózati betáplálásának engedélyezése és a zárolt hálózati körzetek átlátható felülvizsgálata.

▪ Az idősávos villamosenergia-tarifa bevezetése, valamint az intelligens fogyasztásmérés kiterjesztésének felgyorsítása, mert a keresletoldali válasz enélkül sem nem mérhető, sem nem díjazható.

▪ Legalább 2 000 MW energiatárolói kapacitás elérése 2030-ig, MWh-ban is meghatározott célértékkel, mert a rendszer szempontjából a kisütési időtartam legalább annyira meghatározó, mint a névleges teljesítmény.

A Szövetség nyitott az együttműködésre a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal, a hálózati engedélyesekkel és minden érintett szakmai szervezettel a javaslatok részletes kidolgozásában.

9. Összegzés

A 2026. nyári energiakrízis idején a magyar társadalom és a gazdasági szereplők önkéntes együttműködése hozzájárult ahhoz, hogy az ellátás stabil maradjon. A gazdasági és energetikai miniszter tájékoztatása szerint a magyarok 84 százaléka csatlakozott a terheléscsökkentéshez, az ezer részt vevő nagyvállalat pedig a legkritikusabb időszakban több mint 500 megawattal mérsékelte a fogyasztását. A felhíváshoz a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség is csatlakozott, és a napelemes rendszerek üzemeltetői – a tárolóval kiegészített lakossági rendszerek, a saját célra termelő vállalati erőművek és a kereskedelmi naperőművek – tevékenyen részt vettek a fogyasztás átütemezésében és a nappali termelés biztosításában.

A tapasztalat ugyanakkor a rendszer szerkezeti hiányosságát is megmutatta: nem a napközbeni termelés, hanem az esti csúcs fedezése a szűk keresztmetszet, amelyet ma drága import és önkéntes lemondás hidal át. A felfüggesztett Otthoni Energiatároló Programra beérkezett 132 ezer igény háztartásonként 10 kWh-val számolva 1,32 GWh tárolókapacitást jelentene, amely kétórás kisütés mellett nagyságrendileg annyi esti csúcsidei teljesítményt adna, mint az ezer nagyvállalat önkéntes vállalása. A Szövetség álláspontja szerint a program folytatása ezért nem szociális, hanem ellátásbiztonsági és importkiváltási kérdés.

2026. augusztus 25. - kedd

Forrás: Magyar Napelem Napkollektor Szövetség - mnnsz.hu