Folyamatban az új Klímatörvény koncepciójának társadalmi egyeztetése

– az MNNSZ elnökének szakmai javaslatai a napenergia-ágazat erősítésére...

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) által koordinált, civil kezdeményezésű új Klímatörvény koncepciójának széles körű társadalmi egyeztetése jelenleg is folyamatban van. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) az eljáráshoz csatlakozva érdemi szakmai munkával támogatja a folyamatot: a napelemes, napkollektoros, valamint hibrid hőtermelő technológiákra vonatkozó módosító javaslatokat Kiss Ernő, az MNNSZ elnöke fogalmazta meg és terjesztette elő a normaszöveg-tervezet véleményezése során, annak érdekében, hogy a készülő jogszabály az energetikai átmenet valós műszaki és piaci feltételeit is tükrözze.

A koncepció státusza és a folyamat

A koncepció ágazati fejezeteinek jelentős része „kodifikációra kész” állapotba érkezett. A 2026. május 4-i egységesített ágazati szövegváltozat – amelynek belső véleményezési határideje 2026. május 18. – ágazati bontásban tartalmazza azokat a jogszabályi célokat és intézményi mechanizmusokat, amelyek a normaszöveg-tervezet alapjául szolgálnak. Az MTVSZ által vezetett szakmai munkához az MNNSZ az elnöke, Kiss Ernő képviseletével csatlakozott, kiemelten a napenergia, az energiatárolás, az energiaközösségek és az épületenergetika területein.

Köszönet illeti mindazokat a csatlakozó szervezeteket, amelyek a folyamatban szakmai észrevételeikkel, korrektúráikkal és műhelymunkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a koncepció a fenntarthatóság, az iparági realitás és a klímaigazságosság szempontjait egyaránt érvényre juttathassa.

Az MNNSZ elnöke által javasolt módosítások fő irányai

A Kiss Ernő, az MNNSZ elnöke által megfogalmazott módosító indítványok – mind az ágazati koncepcióban, mind a normaszöveg-tervezetben – egységes szakmai logikát követnek: a napelemes (fotovoltaikus, PV) és napkollektoros (szolártermikus) technológiák párhuzamos, kifejezett nevesítését, a beépített környezet elsődleges hasznosítását, valamint az európai uniós irányelvek (RED III, EPBD-recast 2024/1275/EU) magyarországi átültetésének időben rögzített követelményét.

Villamosenergia-termelés: PV–szél egyensúly és területi prioritás

▪ A megújuló villamosenergia-termelés területén az MNNSZ elnöke támogatta annak a célnak a rögzítését, hogy a szélenergia beépített kapacitása érje el a napelemes (fotovoltaikus) kapacitás legalább 50%-át (2:1 PV–szél arány célként történő elfogadása). A Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) ennek megfelelően 2030-ra, 2035-re és 2040-re abszolút értékben, gigawattban kifejezett beépített kapacitási mérföldköveket szükséges rögzíteni.

▪ A napelemek telepítése során – az agrivoltaikus (agri-PV) rendszerek kivételével – előnyben kell részesíteni a már beépített vagy alacsony mezőgazdasági, illetve ökológiai értékű területek igénybevételét: elsősorban a tetőfelületeket, a parkolófelületeket, valamint a barnamezős és iparterületeket, az engedélyezett szabadterületi telepítések indokolatlan korlátozása nélkül.

▪ Külön jogszabályban szükséges egyértelműen meghatározni az agrivoltaikus (agri-PV) rendszer fogalmát, jogbiztonságot teremtve a kettős hasznosítású projektek (egyidejű mezőgazdasági termelés és villamosenergia-termelés) számára, beleértve a mezőgazdasági termelés-fenntartás kritériumait és monitoring rendszerét.

Gyorsítási területek, tetőfelületi és parkolói napelem-kötelezettség

▪ Az MNNSZ elnökének javaslata szerint a Klímatörvény írja elő az EU megújuló energia irányelv (RED III) szerinti gyorsítási területek (acceleration areas) hazai átültetését, kifejezetten a háztartási és kis-középvállalati napelemes és napkollektoros telepítésekre vonatkozóan, ideértve a tetőre telepített rendszerek alapesetben építésügyi engedélymentességét, az egyszerűsített, határidős eljárásokat, valamint a hálózati csatlakozás határidős kötelezettségét.

▪ Legkésőbb 2027-ig – az EU épületenergetikai irányelv (EPBD-recast, 2024/1275/EU) napenergia-kötelezettségeivel összhangban – be kell vezetni az új közületi, kereskedelmi, ipari és logisztikai épületek meghatározott méret feletti tetőfelületeinek, valamint a nagyobb parkolók (carport-PV) napelemes lefedettségi kötelezettségét, a műszakilag, statikailag vagy gazdaságilag indokolt kivételek mellett.

Ipari termelés: önfogyasztású tetős PV célzott támogatása

A normaszöveg-tervezet 43. §-ában az ipari termelés karbonsemleges energiaellátására vonatkozó szövegrészben az MNNSZ elnöke kifejezett kiegészítést javasolt: az ipar dekarbonizációjának egyik leggyorsabban skálázható eszközét, az ipari önfogyasztású napelemes (rooftop PV) rendszerek célzott támogatását nevesíteni szükséges – az ipari, kereskedelmi és logisztikai épületek tetőfelületein, valamint a vállalati telephelyek mesterséges felületein. Ez a kiegészítés egyszerre szolgálja az ETS1 szektorban érintett ipar versenyképességét, az energiaköltségek kiszámíthatóságát és a hálózati terhelés csökkentését.

Hőtermelés: a napkollektoros technológiák önálló nevesítése és a hibrid rendszerek

A normaszöveg-tervezet 42. § c) pontjában – a hőtermelés területén – Kiss Ernő, az MNNSZ elnöke a „nap-” előtag helyett a műszakilag és piacilag is különálló két technológia, a „napelemes és napkollektoros” megoldások önálló nevesítését javasolta. A szolártermikus rendszerek (használati melegvíz-előállítás, fűtésrásegítés) az alacsony hőmérsékletű hőigények kielégítésének leghatékonyabb, ma is rendelkezésre álló, hazai gyártóbázissal rendelkező technológiái, amelyek önálló jogszabályi említése nélkül a támogatáspolitikai eszközrendszerből rendszerszinten kimaradnak.

Ehhez kapcsolódóan a villamosenergia- és hőtermelés összekapcsolásának ösztönzésére vonatkozó pont kiegészítésére is javaslatot tett, kifejezetten ideértve a napelem + hőszivattyú hibrid rendszereket, a napkollektoros hibrid megoldásokat, valamint a megújuló többletre épülő Power-to-Heat technológiákat (például a távhőszolgáltatást kiegészítő, nagy léptékű elektromos kazánokat). E technológiák alkalmazása teszi lehetővé az időjárásfüggő megújuló termelés rugalmas hasznosítását, a hálózati torlódások csökkentését és a téli csúcsidőszaki hőigények tisztább kielégítését.

Épületenergetika: solar-ready követelmények és a felújítások megújuló-integrációja

Az MNNSZ elnöke az épületenergetikai fejezet (45. §) keretében külön bekezdést illesztett be a támogatott felújítási program tartalmi követelményei közé. A javaslat szerint a felújítási programnak biztosítania kell a megújuló energiaforrások – különösen a tetőre telepített napelemes (PV) rendszerek és a használati melegvíz-előállításra, valamint fűtésrásegítésre szolgáló napkollektoros (szolártermikus) rendszerek, illetve a napelem + hőszivattyú hibrid rendszerek – integrálásának támogatását a támogatott felújítási folyamat részeként.

Új épületeknél a tervezetben szerepel – Kiss Ernő, az MNNSZ elnöke koncepcionális javaslataira építve – a napenergia-felkészültség (solar-ready) követelményeinek jogszabályi rögzítése, így a tetőszerkezet statikai alkalmasságának, a kábelezési előkészítésnek és a hálózati csatlakozási előfeltételeknek a kötelező kialakítása. Ezzel együtt rögzítendő a meghatározott méretet meghaladó új épületek tetőfelületének napelemes hasznosítására vonatkozó kötelezettség, valamint a használati melegvíz előállításának megújuló energiaforrásból – különösen napkollektorból vagy hőszivattyúból – történő fedezésére vonatkozó minimumkövetelmények.

Szakemberképzés és tanúsítás: a piac fenntartható növekedésének feltétele

A megújuló energia ágazat növekedésének egyik legszorosabb keresztmetszete a képzett tervezői, kivitelezői és karbantartói kapacitás. Az MNNSZ elnöke ezért külön intézkedésként javasolta, hogy a Kormány alakítsa ki a megújuló energetikai szakemberek – különösen a napelemes és napkollektoros rendszerek tervezői, kivitelezői és karbantartói – korszerűsített képzési, tanúsítási és továbbképzési rendszerét. A követelmények kialakítása piacbarát, arányos és a kis- és középvállalkozói telepítői kör számára is teljesíthető módon történjen, megőrizve az iparág növekedési pályáját és emelve a szakmai színvonalat.

Fogyasztói oldali tarifarendszer, tárolás és energiaközösségek

Az MNNSZ elnöke a lakossági termelő beruházások megtérülését javító, fogyasztói oldali tarifarendszer bevezetésére vonatkozó normaszöveg kiterjesztését javasolta: a tervezet kifejezetten rögzítse a dinamikus elektromos tarifák elérhetővé tételét, az okos mérési rendszer ütemezett, teljes körű kiépítését, a háztartási méretű kiserőművekből a hálózatra visszatáplált villamos energia méltányos és piackonform elszámolását, valamint a háztartási energiatároló rendszerek hálózati csatlakozási és adózási szabályainak egyértelmű rögzítését. Ezt egészíti ki a megújuló és állampolgári energiaközösségek átfogó jogi keretének a törvény hatálybalépését követő két éven belüli megalkotására tett indítvány, ideértve a hálózati díj-, elszámolási, működési és felelősségi szabályokat, valamint a közösségen belüli energiaáramlás kedvezményes hálózathasználati rezsimjét.

A következő szakasz: a normaszöveg-javaslat és a műhelykonferencia

A jelenleg is zajló társadalmi egyeztetéssel párhuzamosan készül az új Klímatörvény normaszöveg-javaslata, és a soron következő élő szakmai találkozó kifejezetten erre fókuszál. A találkozó célja, hogy a résztvevők közösen áttekintsék a kulcspontokat, tisztázzák a nyitott kérdéseket, és megerősítsék azt a szakmai-szövetségi alapot, amellyel a javaslat mögé széles támogatás szervezhető.

A folyamat ütemezett célja, hogy 2026. május végéig a jogszabály-javaslatot a döntéshozók elé tegyük. A műhelykonferencia ennek a folyamatnak fontos állomása. Bízunk benne, hogy a következő hónapokban minden adott lesz ahhoz, hogy őszre Magyarországnak új, erős és hatékony Klímatörvénye legyen.

2026. június 12. - péntek

Forrás: Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ)