Háromszorosára bővítené az EU az energiatárolást – Magyarország 700 MW új kapacitást vállalt

EURÓPAI SZABÁLYOZÁS • ENERGIATÁROLÁS

Az uniós energiaügyi miniszterek aláírták az első hárompárti energiatárolási megállapodást; az Európai Bizottság 2030-ra mintegy 200 GW tárolókapacitást tart szükségesnek a jelenlegi, körülbelül 55 GW helyett. 2026. június 26-án, az Európai Unió energiaügyi minisztereinek luxembourgi tanácsülése mellett aláírták az első uniós hárompárti (tripartite) energiatárolási megállapodást. A dokumentumhoz 22 tagállam csatlakozott; közülük 17 – köztük Magyarország – konkrét, a 2026–2028-as időszakra szóló tárolókapacitás-vállalást is benyújtott. Az Európai Bizottság becslése szerint az uniós villamosenergia-rendszernek 2030-ra mintegy 200 GW tárolókapacitásra lesz szüksége, szemben a 2026 eleji körülbelül 55 GW-tal. A megállapodás nem keletkeztet jogi kötelezettséget: politikai iránymutatás és piaci jelzés, amelynek tétje a megújuló energia jobb hasznosítása és a gázfüggőség csökkentése. A magyar vállalás 700 MW / 1 000 MWh új tárolókapacitás.

Napelemtábla-mező szélturbinákkal a háttérben. A nap- és szélenergia együttes, gyors térnyerése teszi szükségessé a villamosenergia-tárolás bővítését. Illusztráció: MNNSZ

Miről szól a megállapodás?

A megállapodást az Európai Bizottság közlése szerint 2026. június 26-án, a luxembourgi Energiaügyi Tanács ülésének margóján írták alá. Célja a tárolókapacitás rövid távú, sürgős bővítése, hogy az elhúzódó energiaválságban is támogassa a versenyképes energiaárakat a vállalkozások és az ipar számára.

A dokumentum az úgynevezett hárompárti modellre épül, amely három szereplőt kapcsol össze: a közszférát (a pénzügyi intézményekkel együtt), a tiszta energiát előállító fejlesztőket és az energiafogyasztó ipart. A Bizottság a modellt a megfizethető energiáról szóló, 2025 februári cselekvési tervben (Action Plan for Affordable Energy) vezette be; az energiatárolási megállapodás a 2023 decemberében aláírt Szélchartára és a 2024 áprilisi Napchartára épül, és az első egy tervezett sorozatban.

A megállapodás célja, hogy 2026 és 2028 között évi mintegy 45 GW-ra emelje az uniós éves tárolótelepítést a 2025-ös, körülbelül 12 GW-os ütemről, és hogy a tárolás 2028-ra a csúcsigény mintegy 10%-át fedezze a 2025-ös, körülbelül 5%-ról. Walburga Hemetsberger, a SolarPower Europe vezérigazgatója szerint az EU először határozott meg egyértelmű politikai irányt, és a tárolást a rendszert csupán „lehetővé tevő” technológiából megvalósítási prioritássá emelte.

1.ábra. Az uniós villamosenergia-tárolás kapacitáspályája: beépített kapacitás, a megállapodásban vállalt új kapacitás és a 2030-as szükséglet. Adatok: Európai Bizottság, AccelerateEU (2026). Ábra: MNNSZ

Miért sürgető a tárolás bővítése?

A nap- és szélenergia az időjárás, nem a fogyasztási csúcsok szerint termel. Megfelelő tárolás nélkül a rendszer importált fosszilis gázra szorul, amikor lemegy a nap vagy elül a szél. Az Euronews által idézett adatok szerint bár a megújulók az uniós villamosenergia 44%-át adják, az EU teljes energiafogyasztásának mintegy 55%-át továbbra is importból – olajból és gázból – fedezi.

2026 elejére Európa rekordszámú negatív árú időszakot élt meg, mivel a nap- és szélenergia-termelés meghaladta a hálózat befogadóképességét. Az Euronews szerint az uniós másnapi (day-ahead) piacokon az első negyedévben 1 223 negatíváras órát regisztráltak, ami nagyjából a korábbi szint kétszerese; a leginkább érintett tagállamok között volt Németország és Spanyolország. Amikor a kínálat meghaladja a keresletet, a hálózatüzemeltetőknek le kell szabályozniuk a megújuló termelést, ami tiszta áramot pazarol el, és csökkenti a projektek bevételét. Jacopo Tosoni, az Energy Storage Europe főtitkárhelyettese szerint a rendszer már most a torlódás egy változatában van: a negatív árak azért válnak gyakorivá, mert a megújulókból többlet keletkezik, de nincs elég tároló a későbbi felhasználáshoz.

A villamosenergia-igény ugyanakkor gyorsan nő. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) előrejelzése szerint a mesterséges intelligencia és az adatközpontok fogyasztása 2030-ra megkétszereződik; ezek a létesítmények már ma a villamosenergia-ellátás mintegy 3%-át teszik ki, és fogyasztásuk várhatóan meghaladja a 28 GW-ot. Az adatközpontok folyamatos, 24 órás ellátást igényelnek, amelyet a megújuló termelés visszaesésekor nem lehet felfüggeszteni.

Európa emellett a közlekedést és a fűtést is villamosítja: az uniós célkitűzés 2030-ra több mint 30 millió elektromos jármű és 50 millió hőszivattyú üzembe helyezése, ami nagyléptékű tárolást feltételez a megújuló kínálat kiegyensúlyozásához. Hemetsberger szerint bár minden tárolástípus bővítése fontos, az akkumulátorok jelentik az igazi áttörést: gyorsan telepíthetők, jól skálázhatók, és évi mintegy 55 milliárd euróval csökkenthetik a villamosenergia-rendszer működési költségeit.

A tagállami vállalások

A megállapodás a csatlakozó tagállamokat konkrét, a 2026–2028-as időszakra szóló tárolóvállalások benyújtására kéri. A Bizottság szerint 22 tagállam csatlakozott, 17 már benyújtotta vállalását – teljesítményben (MW) vagy energiában (MWh) kifejezve –, további 5 pedig 2026 végéig teszi meg. A benyújtott vállalások a Bizottság kérésére frissíthetők.

2.ábra. Tagállami tárolóteljesítmény-vállalások a hárompárti megállapodásban (MW). Magyarország kiemelve. Adatok: Európai Bizottság (2026). Ábra: MNNSZ

A legnagyobb teljesítményvállalások Lengyelországtól (11 000 MW) és Ausztriától (5 000 MW) érkeztek – mindkét ország a 2030-ig kumulált kapacitást adta meg –, ezt követi Spanyolország (4 000–5 000 MW), Bulgária (összesen mintegy 4 340 MW) és Románia (2 496 MW). Magyarország 700 MW / 1 000 MWh új kapacitást vállalt. Olaszország kizárólag energiában, 10 000 MWh-ban adta meg vállalását; Németország, Hollandia, Görögország, Finnország és Dánia 2026 végéig nyújt be vállalást.

A vállalások nem keletkeztetnek jogi kötelezettséget. Sonja Risteska, a SolarPower Europe akkumulátoros tárolási platformjának vezetője szerint bizonytalan, hogy a jelenlegi uniós eszközökkel elérhető-e a 30–35 GW-os cél, ezért külön akkumulátoros tárolási cselekvési tervre (Battery Storage Action Plan) lenne szükség az AccelerateEU keretben rögzített, 2030-as 200 GW-os cél teljesítéséhez is.

A megállapodás szereplői és a finanszírozás

A tároló- és megújulóenergia-fejlesztők évente becslést adnak az új tároló- és hibrid projektekről és azok volumenéről. Az energiaigényes iparágak saját telephelyükön fejlesztenek tárolóprojekteket, figyelik a villamosenergia-keresletet, és hosszú távú előrejelzést nyújtanak. A pénzügyi intézmények – köztük nemzeti és regionális bankok – finanszírozzák a kezdeményezéseket és befektetést vonzanak.

Az Európai Beruházási Bank (EBB) tervezi 500 millió eurós vállalati áramvásárlási (cPPA) programjának kiterjesztését a tárolási megoldásokra, valamint 1,5 milliárd eurós, hálózati gyártást támogató keretének bővítését az új tárolótechnológiákra. A Bizottság évente értékeli az előrehaladást, gyorsítja a projektfinanszírozást, és az Ipari Dekarbonizációs Bankon (Industrial Decarbonisation Bank) keresztül támogatja az energiaigényes iparágak dekarbonizációját.

Magyarországi helyzetkép

A magyar vállalás 700 MW / 1 000 MWh új tárolókapacitás a 2026–2028-as időszakra. A szaksajtóban közölt MAVIR-adatok szerint 2026 áprilisának végén mintegy 500 MW hálózati akkumulátoros tároló üzemelt az országban – ez becslések szerint körülbelül 1 000 MWh tárolókapacitásnak felel meg –, miközben a rendszerben nagyságrendileg 8 500 MW naperőmű termel. 2026 februárjában a beépített hálózati tárolóteljesítmény még mintegy 241 MW volt, vagyis a kapacitás néhány hónap alatt jelentősen bővült.

3.ábra. A magyarországi hálózati akkumulátoros kapacitás bővülése 2026-ban. Adatok: MAVIR (a szaksajtóban közölt adatok alapján). Ábra: MNNSZ

A tárolás hiánya kézzelfogható veszteséget okoz. A Montel jelentése szerint Magyarországon 2025-ben mintegy 54 GWh napenergia veszett el kényszerű leszabályozás miatt; emellett napsütéses időben az ország nyomott áron exportál villamos energiát, amelyet az esti órákban drágábban vásárol vissza. A tárolókapacitás bővülése ezt a veszteséget mérsékelheti.

Adatok: Villanyautósok.hu, Zöldjárműipar.hu, Műszaki Magazin (2026); MNNSZ-összeállítás.

A lakossági szegmensben a 100 milliárd forintos keretű Otthoni Energiatároló Program 2026 keretében – a meghirdetett feltételek szerint – háztartásonként akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető legalább 10 kWh kapacitású tárolóra; a pályázatok benyújtása 2026. február 2-án indult. A kormányzati kommunikáció szerint (Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Tóth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikai államtitkára) a cél az ipari és a lakossági tárolókapacitás, valamint a szabályozható gázerőművi kapacitás egyidejű bővítése; a következő négy évben mintegy 1,5 milliárd euró RRF-forrás fordítható a hálózat fejlesztésére, ami nagyságrendileg 5 000 MW új megújuló kapacitás és a kapcsolódó tárolók befogadását teheti lehetővé.

Fogyasztói és ipari hatások

A villamosenergia-számlák továbbra is magasak és ingadozóak, nagyrészt a gázárak miatt. Tosoni szerint az áram árát jelenleg a kereslet kielégítéséhez szükséges legdrágább termelő – jellemzően a gáz – határozza meg; ha a megújuló áram tárolásával a gáz kivehető az egyenletből, az árak csökkenhetnek. Az Euronews által idézett szakértői álláspont szerint a 2030-ra elérhető 200 GW tárolókapacitás alacsonyabb és stabilabb árakat hozhat a háztartásoknak.

A napelemes háztartások ma gyakran keveset kapnak a megtermelt feleslegükért, mert a hálózat nem tudja mindet befogadni. Az akkumulátorok és az intelligens megoldások aktív szereplővé tehetik a fogyasztókat: olcsó áram idején tölthetnek (elektromos jármű, otthoni tároló), drágább időszakban pedig visszatáplálhatnak. A helyi és közösségi tárolás erősíti a hálózat ellenálló képességét, és csökkenti a kimaradások kockázatát szélsőséges kereslet vagy időjárási események idején.

Az iparban a tárolással összekapcsolt, hosszú távú áramvásárlási megállapodások (PPA) segíthetik a folyamatos, 24 órás megújuló ellátást és a termelői bevételek védelmét a túltermelési időszakokban jelentkező leszabályozással szemben. Tosoni figyelmeztetése szerint a tárolás késleltetése erősítheti a háztartások és a bővülő MI-infrastruktúra közötti versenyt az áramért; jól kezelve viszont az MI-fellendülés akár kedvező is lehet az energiarendszer számára, mert csökkentheti a háztartások és az ipar költségeit.

Jogszabályi háttér

Uniós szinten a keretet több eszköz adja. Az AccelerateEU közlemény – nem kötelező erejű bizottsági közlemény – rögzíti a 2030-as, mintegy 200 GW-os tárolási szükségletet és az évi körülbelül 30 GW-os indikatív telepítési ütemet.

A megújuló energiaforrásból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2023/2413 irányelv (RED III) az uniós megújuló részarányra 2030-ra 42,5%-os kötelező, valamint további 2,5%-os indikatív célt tűz ki. Gyakorlati jelentősége, hogy a magasabb megújuló részarány több rendszerszintű rugalmasságot – így több tárolást – igényel.

A villamosenergia-piac átalakításáról (EMD-reform) szóló (EU) 2024/1747 rendelet (amely a 2019/942/EU és a 2019/943/EU rendeletet módosítja) és a (EU) 2024/1711 irányelv (amely a 2018/2001/EU és a 2019/944/EU irányelvet módosítja) 2024. június 13-án került elfogadásra; a rendelet 2024. július 16-án lépett hatályba, az irányelv átültetési határideje 2025. január 17. volt. A reform megerősíti az energiatárolás, a keresletoldali válasz és a rugalmassági szolgáltatások keretét: többek között – ahol a hálózatmegerősítés nem a leghatékonyabb megoldás – tartós megoldásként lehetővé teszi a rugalmas hálózati csatlakozást az energiatárolók számára (a módosított villamosenergia-irányelv 6a. cikke), és bevezeti a nem fosszilis rugalmassági támogatási rendszereket. A belső villamosenergia-piacról szóló (EU) 2019/944 irányelv határozza meg az energiatárolás fogalmát és a hálózati engedélyesek tárolóbirtoklásának korlátait.

A tagállamok közötti összeköttetést erősítő uniós Hálózati csomagot (Grids Package) a Bizottság 2025 decemberében javasolta; a jogalkotási folyamat még zajlik, az Energiaügyi Tanács 2026. június 26-án fogadta el az álláspontját.

Hazai szinten a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) – az uniós joggal összhangban végrehajtott módosításokat követően – az energiatárolást önálló, engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységként nevesíti (3. § 68. pont: villamosenergia-ipari vállalkozás; 3. § 3. pont: aggregálás; 3. § 85. pont: közös elhelyezésű energiatárolás). Törvényi szinten bevezetésre került a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációs támogatási rendszere is, amely a piaci és az elvárt bevételek közötti különbség kompenzálását célozza – ez a hálózati tárolóberuházások megtérülését hivatott javítani.

A VET végrehajtási rendelete, a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet tartalmazza többek között a 2026-ra meghirdetett Otthoni Energiatároló Programhoz kapcsolódó részletszabályokat (például az invertercsere feltételeit). A hazai nagyléptékű hálózati tárolóprojektek jelentős része a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) „Hálózati energiatárolók telepítése energiapiaci szereplőknél” (RRF-6.5.1-23) felhívása keretében, uniós forrásból valósult meg.

2026. július 29. - szerda

Forrás: mnnsz.hu