Hőségcsúcsok, áramszünetek és napelemek

INTERJÚ • ENERGIABIZTONSÁG

Interjú a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnökével a nyári terhelési csúcsok, a hálózati zavarok és a napenergia szerepéről

A 2026-os nyár néhány nap leforgása alatt érkezett meg. A klímákat és hőszivattyúkat vezérlő Daikin Onecta rendszer országos, anonim mérési adatai szerint június 19-étől 48 óra alatt megduplázódott a hűtési üzemmódban működő otthonok aránya: a hónap eleji mintegy 11 százalékról június 24-re 58 százalékra emelkedett (Daikin Hungary Kft. közleménye, MTI, 2026. június 26.). A MAVIR adatai szerint az idei nyár eddigi legnagyobb rendszerterhelését június 19-én, este 20 óra 45 perckor mérték, 6 075 MW értéken. A megugró hűtési igény, az esti fogyasztási csúcsok és a hőség miatt mérséklődő hőerőművi teljesítmény együtt teszik próbára a villamosenergia-rendszert. Arról kérdeztük a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnökét, milyen szerepet tölthetnek be ebben a helyzetben a napelemes rendszerek.

Miért jelent a tartós hőség fokozott terhelést a villamosenergia-rendszernek?

Két irányból is. Egyfelől a hűtési igény rövid idő alatt, ugrásszerűen megnő. A hivatkozott Daikin-adatok szerint az alkalmazáshoz kapcsolt otthonok napi átlagos energiaigénye a június 1–24. közötti 1,65 kWh-ról a kánikulai napokon mintegy 3 kWh-ra emelkedett – háztartásonként ez kezelhető többlet, országosan azonban nagyságrendi terhelés. A MAVIR adatai szerint a nyári rendszerterhelési csúcs 2024. július 16-án érte el az abszolút nyári rekordot, 7 036 MW-ot; idén eddig 6 075 MW volt a maximum. Másfelől a hőség a hagyományos termelést is visszafogja: a Duna magas vízhőmérséklete miatt a paksi atomerőmű teljesítményét e hőhullám alatt összesen 560 MW-tal csökkentették. A kereslet tehát nő, miközben egyes termelői kapacitások éppen szűkülnek.

1.ábra. Nyári rendszerterhelési csúcsok Magyarországon (MW). A 2026-os érték az idei nyár eddigi maximuma. Adatok: MAVIR Zrt. (MTI), 2026. Ábra: MNNSZ.

Reális-e nálunk a nyári áramszünet kockázata?

Fontos elkülöníteni a rendszerszintű és a helyi zavarokat. Rendszerszinten a MAVIR feladata a termelés és a fogyasztás egyensúlyának fenntartása, amihez kidolgozott szakmai protokollok és – szükség esetén – jelentős import áll rendelkezésre. A mostani hőségben az agglomerációban, például Szigetszentmiklóson és Százhalombattán jelentkező kimaradások nem rendszerösszeomlást jelentettek, hanem a hőség okozta helyi, elosztóhálózati meghibásodásokat, amelyek elhárítására az MVM munkatársai kivonultak. A berendezések ilyenkor akár 50–60 °C-ra is felmelegedhetnek, ami minden eszközt próbára tesz. Nemzetközi figyelmeztető példa a 2025. áprilisi spanyolországi országos áramszünet, amelyet a Reuters által ismertetett vizsgálat műszaki hibára és a csúcsidei termelői kapacitás alulbecslésére vezetett vissza. A magyar rendszer eltérő felépítésű – jelentős alaperőművi és import-háttérrel –, de a helyi, hőség okozta zavarok nálunk sem zárhatók ki teljesen.

Hogyan segíthetnek a napelemek a napközbeni csúcsban?

Itt a legegyértelműbb a napenergia haszna. A hűtési igény jellemzően a napsütéses délelőtti–délutáni órákban a legnagyobb – pontosan akkor, amikor a napelemek a legtöbbet termelnek. Az MVM tájékoztatása szerint napközben a naperőművek termelése jelentősen mérsékli a hálózati terhelést; a társaság megújuló erőművei a hőhullám hetében a tervezettnél 11,5 százalékkal több villamos energiát adtak le, elsősorban a naperőművek teljesítménye révén. Magyarországon ma több mint 8 300 MW beépített napelemes kapacitás van. A napközbeni klímaterhelés jelentős részét tehát a napelemes termelés fedezni tudja, egyszerre csökkentve a hálózati terhelést és az importigényt.

Ha napközben ennyire kedvező a kép, miért beszélünk mégis esti gondról?

Mert időbeli eltolódás van a termelés és a fogyasztás csúcsa között. A napelemes termelés a déli–kora délutáni órákban tetőzik, a háztartási – és részben a hűtési – fogyasztás viszont este, a hazaérkezés után és a nap közben felmelegedett épületekben. Szövetségi szakmai anyagunk szerint Magyarországon a napelemes termelési csúcs és a fogyasztási csúcs között tipikusan 3–6 óra a különbség. Amikor a napelemek a legtöbbet termelik, a rendszer fogyasztása még viszonylag alacsony; amikor a fogyasztás tetőzik, a napelemes termelés már jelentősen visszaesett vagy megszűnt. Nem véletlen, hogy Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter az esti csúcsidőszaki fogyasztás tudatos mérséklését kérte a lakosságtól. Az esti órák a rendszer szempontjából a legszorosabbak, és ezt a napelem önmagában nem oldja meg.

2.ábra. A napelemes termelés és a fogyasztás jellemző napi lefutása (sematikus illusztráció). Az energiatároló a nappali többletet viszi át az esti csúcsra. Ábra: MNNSZ.

Igaz, hogy a nagy melegben a napelem kevesebbet termel?

Van benne igazság, de árnyalni kell. A napelem félvezető eszköz, amelynek teljesítménye a 25 °C-os szabványos tesztfeltételhez (STC) képest a hőmérséklet emelkedésével csökken. Szövetségünk szakmai összefoglalója szerint a szilícium alapú modulok teljesítménye Celsius-fokonként mintegy 0,4–0,5 százalékkal esik; 50 °C-os modulhőmérsékleten ez akár 10–15 százalékos csökkenést is jelenthet, nyáron pedig a panelek felülete 60–80 °C-ra is felmelegedhet. Ugyanakkor a besugárzás is erős ilyenkor, így az abszolút termelés továbbra is jelentős marad – a panel csak a névleges teljesítménye alatt üzemel. A megfelelő tervezés (a modulok mögötti szellőzés, a korszerű PERC- vagy bifaciális cellák) mérsékli a veszteséget. A hőség tehát rontja a hatásfokot, de nem írja felül a napelem napközbeni hozzájárulását.

Mi a megoldás az esti csúcsra?

Az energiatárolás. A délben, a termelési csúcson feltöltött, majd este kisütött akkumulátor pontosan a 3–6 órás eltérést hidalja át. Szakmai anyagunk szerint optimális esetben a megtermelt áram 4–16 órát tölt a tárolóban – nappali töltés, esti-éjszakai felhasználás –, ami növeli a saját felhasználás arányát, és csökkenti a kritikus esti órában a hálózatból vételezett mennyiséget. Rendszerszinten ezt a kiegyenlítést ipari méretű akkumulátorok, rugalmas gázerőművek és – ahol a domborzat engedi – szivattyús-tározós erőművek végzik; Magyarországon, a hegyvidéki adottságok hiánya miatt, elsősorban a vegyi, akkumulátoros tárolás kap kulcsszerepet. A háztartásoknál ezt szolgálja az Otthoni Energiatároló Program, amelyben az igényelhető támogatás eléri a 2,5 millió forintot. A minisztérium üzemeltetési ajánlása szerint az akkumulátoros rendszerek töltését célszerű elsősorban a 12 és 15 óra közötti, napelemes termelési csúcsidőszakban végezni.

Mit tehet a lakosság, és mi szükséges rendszerszinten?

A háztartások sokat tehetnek: a hűtést érdemes inkább napközben, a saját termelésre alapozva működtetni, az épületet előhűteni és árnyékolni, a klímát 25–26 °C-ra állítani, a szűrőket tisztán tartani, és az okos- vagy időzített vezérlést használva a fogyasztást elmozdítani az esti csúcsról. Ahol mód van rá, a napelem mellé tároló is ajánlott. Rendszerszinten a hálózatfejlesztés, a tárolókapacitás bővítése, a folyamatosan rendelkezésre álló alaperőművi és rugalmas tartalékkapacitások fenntartása, valamint a kiszámítható szabályozási környezet a kulcs. Fontos a realitás is: a nap- és szélerőművek együttes teljesítménye olykor nulla közeli – a MAVIR adatai szerint 2025-ben mintegy 1 800 olyan negyedóra volt, amikor ez előfordult –, a téli rendszercsúcskor pedig a napelem alig termel: idén január 13-án a több mint 8 180 MW-os terhelés mellett a beépített napelemes kapacitásból csupán 284 MW állt rendelkezésre. A napenergia tehát a rendszer egyik fontos eleme, de önmagában nem a teljes válasz; a rendszert a legkritikusabb órákra kell méretezni.

Szabályozási háttér

A villamosenergia-rendszer működésének, a termelés-fogyasztás egyensúlyának és a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) csatlakozásának kereteit a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET), valamint annak végrehajtási rendelete, a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet rögzíti. A betáplálásra és a lakossági elszámolásra vonatkozó részletszabályokat kormányrendeletek tartalmazzák, amelyeket gyakran módosítanak – több korábbi, önálló rendeletben szereplő rendelkezést 2025-ben a végrehajtási rendeletbe vontak össze –, ezért közlés előtt mindig a Nemzeti Jogszabálytár egységes szerkezetű, hatályos szövegével érdemes egyeztetni. Az éves szaldó elszámolás fokozatos kivezetése és a bruttó elszámolásra való átállás növeli a saját felhasználás és a tárolás jelentőségét; a háztartási tárolás elterjedését az Otthoni Energiatároló Program támogatja. A betáplálási irányú hálózati kapacitások kiosztására – a MEKH és a MAVIR tájékoztatása szerint – 2025-ben új eljárásrend lépett életbe.

2026. július 10. - péntek

Forrás: mnnsz.hu