Jégeső vs. Napelem

A napelem nem adja könnyen magát!

A napelemek jellemzően tetőszerkezetre kerülnek, így szélviharnak, esőnek, havazásnak és jégesőnek ki vannak téve.

Az eső nincs káros hatással a rendszerre, sőt jót tesz neki, hiszen letisztítja a felületét. A stabil rögzítés miatt a szél nem képes kárt tenni benne, dőlésszögének köszönhetően pedig a hó lecsúszik róla.

A „Napelemek jégesővel szembeni sérülékenysége” című tanulmány következtetései szerint a panelek károsodása legalább 3 cm-t elérő nagyságú jégszemcsék esetében következik be. Ennél a méretnél láthatatlan és látható károk egyaránt előfordulhatnak, de 4 cm-től kezdődően a látható károk aránya jelentősen megnő.

A 3-4 cm-es jégdarabok viszonylag kevés kárt okoztak (a panelek 10-20%-a károsodott). A 4-5 cm-es jég ennél jóval nagyobb arányban károsította a paneleket az esettanulmány során. További megállapítás, hogy az 5-6 cm-es jég kevesebb kárt okozott, mint a 4-5 cm-es. A magyarázat viszont logikus, az ilyen nagy méretű jégdarabok ritkán fordulnak elő a jégesőn belül, ezért kisebb eséllyel érnek napelemet.

A jégeső során betörhet az üveg (viszont ez abszolút nem gyakori eset), ami csökkenti a szilíciumlapkát érő fény mennyiségét, és ezáltal a termelést, illetve megrepesztheti a szilíciumlapkát. Ez utóbbi lehet szabadszemmel láthatatlan mikrorepedés is, melyet csak műszeres vizsgálat mutathat ki. A mikrorepedések kezdetben nem szoktak teljesítménycsökkenést okozni, a hőmérsékletváltozás miatt azonban egyre nagyobbra nőhetnek, amely néhány hónap elteltével a panel teljesítményének csökkenését okozza. A jelenség a panel élettartamának rövidülését is magával vonja. Viszont ez a legrosszabb és legritkább szcenárió.