Láthatatlan szennyezés vetette vissza a magyar napelemek teljesítményét

Kettős légköri szennyeződés fogta vissza a napenergia-termelést Észak-Afrikában és Dél-, illetve Kelet-Európa bizonyos részein május közepén. A szaharai por és a kanadai erdőtüzekből származó légköri részecskék a napsugárzás csökkenéséhez és a napelemek szennyeződéséhez vezettek a május 16-21-i időszakban az érintett térségben - köztük Magyarországon is.

Először egy szaharai porfelhő hullám érte el a Nyugat-mediterrán térséget; az Afrika felől érkező porfelhő hatása május 16-án vált érzékelhetővé Görögország felett, ahol az úgynevezett globális horizontális besugárzás (GHI) 5-7%-kal csökkent - írja a pv magazine a Solcast API időjárási adatbázisával végzett elemzés alapján. A műholdas adatokat is használó elemzés képes megkülönböztetni a besugárzásban az aeroszolok és a felhők miatt bekövetkező visszaesést, ezáltal kiemelve az aeroszolok napenergia-termelésre gyakorolt hatását. (A GHI a vízszintes felület által felülről kapott sugárzás teljes mennyiségét jelenti.)

Amellett, hogy a légkörben található por csökkenti a besugárzási értékeket, földet érve a napelemek felületén is szennyeződésként jelenik meg, ami szintén visszafogja a panelek energiatermelését. Azon túl, hogy a porlerakodás, különösen az esővel lehulló por rontja a napelemek hatékonyságát, a karbantartási igényt is növeli, ami tovább gyengítheti a naperőművek úgynevezett kannibalizációs hatás (illetve az ebből eredő negatív áramárak) miatt Európában amúgy is megrendült jövedelmezőségét.

Ezt követően egy második szaharai porfelhő is elérte Európa déli területeit, és hatását a kanadai Manitoba tartományban pusztító erdőtüzek füstje fel is erősítette. A tüzek, illetve hőjük által létrehozott speciális felhők a füstöt a felső légkörbe emelték, ahol az erős nyugati szelek átszállították az Atlanti-óceánon. A közel 7000 kilométeres utazást követően a füst aeroszoljai május 18. körül egyesültek az új szaharai porfelhővel az Ibériai-félsziget és Marokkó felett.

A felhő 20-án elérte Olaszországot, majd 21-én Horvátországot, Magyarországot és a görög szigetek bizonyos részeit.

A modellek, illetve számítások szerint az érintett területeken körülbelül 5%-kal csökkent időszakosan a besugárzás:

• egyúttal nőtt a napelemek szennyeződésének kockázata is, különösen ott, ahol az aeroszol betörése idején eső is hullott.

Az átviteli rendszerirányító MAVIR által közölt napenergia-termelési adatokból az látszik, hogy a hazai ipari méretű, nagy napelemparkok termelésének napi maximuma nem csak május 21-én, hanem a megelőző és azt követő napokon is jóval kisebb volt, mint a hónap más napjain regisztrált 3800 MW körüli csúcsértékek, ez azonban nagyrészt a "hagyományos" felhők miatt lehetett így.

A Szaharából induló porviharok egyre gyakrabban érik el Magyarországot, rontva a levegő minőségét és a napenergia-termelés hatásfokát is.

Egy-egy porvihar hatására a kiesés több száz megawattnyi, olykor 1 gigawattnyi is lehet, de nem csupán a por miatt, hanem a porviharos esemény kialakulásához vezető meteorológiai helyzet felhőzete miatt is; ennek a felhőzetnek a tulajdonságait módosítja a légköri por, még nagyobb kiterjedésű felhőtakarót eredményezve - mutatott rá a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és a Pannon Egyetem kutatói által korábban publikált szakcikkben Varga György, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézetének kutatója.

Az energiatermelés csökkenésének mértékét nemcsak az ellátásbiztonság miatt, hanem gazdasági okok miatt is fontos ismerni és előrejelezni, azonban a termelés alakulását prognosztizáló úgynevezett menetrendek ezen jelenségek hatásait jelzik előre a legkevésbé pontosan - emelte ki a szakértő.

A napenergia-termelés volumenét, illetve a napelemek kihasználtságát a besugárzás és a panelek szennyezettsége mellett egyéb tényezők is befolyásolják, így a levegő hőmérséklete, a panelek elhelyezése, dőlésszöge és tájolása, de az inverter hatékonysága, a kábelek vesztesége és a napelemnek a minősége is.

- írta a Portfolio.